A ​szerző „A Budai Négylevelű”-ről:
Több mint húsz éve lakom Budán; új generáció, új város nőtt fel időközben a gyönyörű hegyoldalakon. Húsz évvel ezelőtt Buda még amolyan Krúdy-regényből kilépett vénlány volt, s azóta fürge bakfislánnyá fiatalodott. Abroncsszoknyát is hord olykor, de inkább shortban jár, és nem szégyelli sebhelyes térdét… Azonkívül éppen olyan, mint Donogán Paula. Át is adom neki a szót:
– Tizenhat éves vagyok, másodikos gimnazista. Lenézem azokat a lányokat, akik rúzzsal és hasonlókkal akarnak hatni a fiúkra. Szeretem az irodalmat, de azért jól biciklizek is. Elvárom, hogy a fiúk hűséges cimboráim legyenek, de persze én kis kiállok értük…
– Ez már igaz – jegyzi meg Ludady Ferkó. – Paulinak köszönhetem, hogy határozottabb egyéniség lettem, most már szabad vagyok, és semmi sem gátol abban, hogy a Sysitéri Klub bokros alelnöki teendőit ellássam.