Rendkívül izgalmas műhelymunkából kapunk ízelítőt és egyben rangos szellemi izgalmat e kötet tanulmányozása során. A könyv témái - értelmiségtörténet, Korunk, Erdei Ferenc, NÉKOSZ-mozgalom - külön-külön is monografikus feldolgozást igénylő és sürgető feladatok. Ezek közül egyhez, talán a legizgalmasabbhoz, Erdei Ferenc monográfiájához hozzá is kezdett Huszár Tibor.

Hozzá tartozik: Vekerdy László gépelt kézirata J.Zs. munkásságáról, (1987), és Jakó Zsigmond kéziratos üdvözlete Vekerdy L.-nek: "Szerettem volna megszorítani a kezed." (1981)

Szerzők: Horváth János, Borzsák István, Ritoók Zsigmond, Kádár Zoltán, Marianna D. Birnbaum, Komor Ilona, Rónai Mihály András, Jelenits István, Miklós Pál, Tóth István, Urbán László, Horváth Mária, Csapodi Csaba, Rózsa György, Balogh Jolán, Mezey László, Boronkai Iván, Csapodiné Gárdonyi Klára, Karácsonyi Béla, Prokopp Mária, Bán Imre és mások.

A szerző dedikációjával. (1971.VI.3.)

Incze János (1909–1999) erdélyi magyar grafikus és festő.  Előbb Zilahon tanított, majd Désen telepedett le, nyári szüneteit a nagybányai Szabad Festőiskolában töltötte Ziffer Sándor mellett. 1938-ban két albumban jelentkezett linóleummetszeteivel, 1941-ben részt vett a Barabás Miklós Céh fiataljainak kolozsvári tárlatán, s ettől fogva az ország minden részében szerepelt önálló vagy kollektív kiállításokon.
Alakos tájfestészete – elsősorban Dés megjelenítésével – megszerezte számára az "erdélyi Brueghel" elnevezést, életrajzírója, Jánosházy György a modern festészet nagyjai közül inkább Chagallhoz hasonlítja, Jagamas Jánosról és Varró Dezsőről készített portrét.