Bp. II. Fő u. 69.
+36 30 353 6085 / +36 30 568 8225
„Naszreddin Hodzsa a teaházak sorában kiválasztotta a legnagyobbat és a leglátogatottabbat, ahol nem volt sem drága szőnyeg, sem selyemvánkos, felment a lépcsőn, és maga mögött húzta szamarát is, ahelyett, hogy kint az állófához kötötte volna. Csodálkozó csend fogadta, de ő nem esett zavarba. Úti tarisznyájából kivette a Koránt, amellyel előző nap búcsúzóul ajándékozta meg az öregember, és kinyitva szamara elé tette. Mindazt lassan, nyugodtan cselekedte, arcizma se rezdült, mintha az lett volna a dolgok rendje. Az emberek a teaházban összenéztek. A szamár patájával koppantott a visszhangzó fapadon.
– Már? – kérdezte Naszreddin Hodzsa és fordított egyet. – Észrevehető haladást mutatsz.
Ekkor a kedélyes, pocakos gazda felkelt helyéről, és Naszreddin Hodzsához lépett.
– Hallgass csak idej, jó ember. Mit gondolsz, a szamaradnak itt a helye? És miért tetted elébe a szent könyvet?
– Hittudományra tanítom – válaszolta Naszreddin Hodzsa zavartalanul. – Már a Korán végén járunk, és nemsokára áttérünk a Sariatra.”
A borító a gerinc en szakadt, javított.
"Témája szerint páratlan regény irodalmunkban. Egy sárba, tudatlanságba és szegénységbe süllyedt regáti román falu életéről szól. Tulajdonképpen regényformájú társadalomrajz "(Szabó Zoltán)
. "... Nagy István a magyar próza élvonalába emelkedett. Írótársai – Veres Péter, Darvas József, Illyés Gyula – egyenrangú barátként fogadják körükbe..." (Sőni Pál )
Nagy István (Kolozsvár, 1904.. – 1977.) – elbeszélő és drámaíró, publicista. A fellegvári Sáncoldal egyik sziklalakásában született, s hadiárvaként vigasztalan nyomorban nevelkedett. .
A magyarországi kommunikációs szakma alapvető kézikönyve, mely bemutatja a hazai ügynökségek és kreatív alkotók elmúlt évi tevékenységét: a legjobb ötleteket és reklámmegoldásokat, a 2003-as év legfontosabb fesztivál-díjait, és felvonultatja mindazokat a szakmai kontaktokat, amelyek az iparág bármely szektorában dolgozó piaci szereplő számára fontosak lehetnek
Nemzedékről nemzedékre örökítették, mohón sóvárogtak utána, elvesztették, ellopták, hihetetlen pénzekért adták-vették. Az évezredes Titok tudói olyan történelmi nagyságok voltak, mint Platón, Galilei, Beethoven, Edison, Carnegie, Einstein és még sok más feltaláló, teológus, tudós és elismert gondolkodó. De most végre fellebben róla a fátyol.
A "Főbelövendők klubja" (eredeti francia címén Nekrassov) Jean-Paul Sartre 1955-ban írt szatirikus, filozofikus hangvételű színműve, amely humorosan és kritikusan ábrázolja a politikát, a média világát és a hatalommal való visszaélést, miközben mélyen elgondolkodtatja olvasóit. Ez a darab Sartre azon művei közé tartozik, amelyekben a filozófia és a dráma találkozik, és a társadalmi visszásságokat emeli ki.
"... Plutarchos ..."Párhuzamos életrajzaiban" összehasonlító ábrázolásban mindíg egyszerre alkot meg egy görög és egy római jellemet, hogy személyük mögött világosabbá váljék szellemi árnyképük, a Typus. Amit a tiszteletreméltó ős életrajzi-történeti vonatkozásban kísérelt meg, ahhoz hasonlót próbálok én szellemileg szomszédos elemben, az irodalmi jellemzés területén ..."
Szakolca település a Felvidék észak-nyugati részén, ma Szlovákiában.
Juhász Gyuláról szinte egyhangúan állítják, hogy ismert stációi közül a szakolcai volt a legelviselhetetlenebb. Úgyszólván vád alá helyezik Szakolcát. "Nagyvárad mesevilága után elkövetkeztek Szakolca kopár dombjai"
A könyv Erdély és Sárospatak legragyogóbb és talán legizgalmasabb korszakába kalauzolja az olvasót, abba a korba, amelyet nem véletlenül neveztek Erdély aranykorának. Erdélyben ezekben az években – az 1600-as évek elején vagyunk -a református Bethlen Gábor a fejedelem. A regény igazi színtere azonban Sárospatak, ahol I. Rákóczi György, Bethlen Gábor őszinte híve él feleségével, Lorántffy Zsuzsannával, fiaival és udvartartásával. A regény elsősorban Lorántffy Zsuzsannának kíván emléket állítani, de mivel élete, neve elválaszthatatlan I. Rákóczi Györgyétől, természetesen Rákóczi György életét, gondolatait is megismerhetjük.
Részlet: "Szegény megtépett Magyarország azt se tudta, hogy keveredett igazándi háborúba a pogánnyal. Az igaz, hogy a hadi állapot csak annyiból volt más, mint a "béke", hogy a csatákat hadnagyok és kapitányok igazgatták, nem a maga szakállára portyázgatott a végbeli nép. Nem volt a béke fegyvernyugvás, hiába írta alá a róla szóló kutyabőrt császár is, padisah is, a végházak, palánkok mentén mindennap esett valami csetepaté. Hol a török állta az utat császári területen, hol a magyar vitézek ugrasztottak vásárt a hódoltságban. "
Tartalom:
Bevezető
Amit a varjúról tudni kell
A faápolás mesterei
Téli madárszemle
A ragadozó madarak is fontosak
Valamit a madárvédelemről
A nyár madarai
A legfontosabb teendők
Mezővédő erdősávok
Fészekodú
A nádastó madárélete
Magyar
English
