Kiadói, aranyozott, kissé kopottas egészvászonkötésben. A kötéstáblán Petőfit ábrázoló rézplakettel, a lapszéleken aranymetszéssel. Az I. kötet gerinc felső része hiányos, pótolt.  A II. kötet vászonkötése foltos. A belső tartalom mindkét kötetben jó állapotú.
Hazai művészek hártyapapírral védett rajzaival és a költő arcképével illusztrálva. Grafikusok: Baditz Ottó, Spányi Béla, Vágó Pál, Vastagh Géza, Wagner Sándor, Révész Imre, Eisenhut Ferencz, Hegedűs László, Ebner Lajos, Karlovszky Bertalan, Vaszary János

154 fekete-fehér fotóval, reprodukcióval, ábrával illusztrálva.

"Az a paradox erkölcsiség, ami miatt Rasputint az ellenségei szent ördögnek nevezték el, tulajdonképpen a chlysti keresztyén szekta tanítására viszi vissza eredetét, amely szektának nevelése Rasputin. Ez a szekta Oroszországban a holt egyházi szervezettel és vallási formalizmussal szemben az élő hitnek s az őszinte és mély, egyéni vallásosságnak volt a képviselője. Az Istennel való közvetlen egyesülést hirdette. A vétkezés kérdésében azonban egy különös és bizarr tanítást követett. Azt vallotta, hogy, miután Istenhez csak a bűnbánat útján lehet eljutni, a bűnbánatra pedig a nagy vétkezések vezetnek, az embernek oda kell vetnie magát a bűn karjaiba, mert ez megalázza az embert, megsemmisít benne minden büszkeséget. Tisztúláshoz és a szenvedélyek megöléséhez tehát csak az által jutunk, ha előbb vétkeztünk...."  ( Simándy Pál  Korunk, 1929..)

Horváth Árpád (1899- 1944) színházi rendezőnek dedikált példány.

Javított védőborítóval.

Előszó

Furcsa kis ember lehetett; a történelmi magyar szabadsághősök, akik közé alapjában tartozik, bizonyára idegenkedve, sőt megütődve néztek volna rá. Nem lovon jött, seregek élén, felszabadítani az ország elnyomottjait - kicsiny hivatalnok volt, kötözködő és makacs, s kard és puska helyett feljelentésekkel ostromolta a vármegye bástyáit. Védencei két község parasztjai, gyűlöletének tárgya pedig az úri önkényeskedés és a korrupció aruvimi erdeje, amelyen - Molnár Ferenc híres hasonlatával élve - Stanley fejszéje helyett leleplezésekkel akart áttörni. Nem maradt róla kép vagy leírás, de úgy képzelem, sovány alacsony férfi volt, tele szikrázó izgalommal. Ha gaztettnek jutott nyomára, hadonászva követelt igazságot, s ha kidobták, másnap megint beállított s újrakezdte. Sem kellemes ember nem lehetett, sem szilárd nyugalmával imponáló

Tartalom
Helyes mondatszerkesztés    
Az egysz. mondat fajai   
Az alany és állítmány viszonya   
Szóegyeztetés   
Az állítmány s a tárgy viszonya   
A tárgyas igeragozás   
Helyhatározók, időhatározók   
A körülményhatározók 
A módhatározók   
Ok- és célhatározók   
Állandó határozók   
Az igekötők   
A melléknévi jelző   
A birtokos jelző   
A szórend   
Az összetett mondat   
Kapcsolt és választó mondatok   
Ellentétes kapcsolatok   
Következtető és magyarázó mondatok  
Főnévi mellékmondatok   
Határozó mondatok   
Föltételező mondatok
Megengedő mondatok
Módhatározó mondatok   
Okhatározó és célh. mondatok   
Melléknévi mondatok   
A szók és szólások használata    
A szók megválasztása. Idegen szók, nyelvújítási szók, tájszók   
Rokonértelmű szók   
Szólásmódok   
Az igék használata   
A főnevek használata   
A főnevek képzése   
A főnevek összetétele   
A melléknevek használata   
Melléknévképzők   
Összetett melléknevek   
Az igenevek használata   
A névmások használata   
A névelők
Az ikes ragozás   
Idők és módok  
Névragozás   
A helyes kiejtés és a helyesírás    
A köz magyar kiejtés   
Idegenszerű kiejtés   
A helyesírás   
Hangszerinti és szóelemző írás   
Idegen szók írása   
Szótár