Malán Mihály (Zólyom,1900 – Budapest,1968.) magyar antropológus.
A sport-embertani laboratórium vezetője a budapesti Testnevelési Főiskolán (1932–40). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Embertani Tanszékének tanára (1940–46),
Erdélyi éveiben a Hitel munkatársa (...) 3000 felnőtt személy adatait felvételezve elvégezte (...) a  hadikfalvi és józseffalvi székelyek antropológiai vizsgálatát. (Wikipédia)

Tartalomból:
Történeti fejlődés    23
Mellékletül Magyarország statisztikájának főbb összehasonlító adatai    59
A bank kialakulása    87
Folyó banküzlet    137
Jelzálogüzlet    167
A bank fiókjai és leányintézetei    183
A bank a Balkánon    219
A bank vasútjai    253
A bank az iparban    273
A bank a világháborúban    385
A bank jóléti intézményei    429
A banképület leírása    443
Mellékletek:    
A bank kormányzata    459
A bank személyzete    465
A saját tőkék viszonya a banknál elhelyezett idegen tőkékhez    493
A saját tőkék s a banknál elhelyezett idegen tőkék növekedése    495
Német statisztika a banktőkéknek a bankokban elhelyezett idegen tőkéhez való arányról    497
Az 1892. év óta kibocsátott új részvények átlagos hozadéka 1915. évig bezárólag    499
A bank alapítása óta kibocsátott új részvények átlagos hozadéka 1915. évig bezárólag    501
Mit jövedelmez az 1891 óta bírt részvény osztalékban és árfolyamnyerségben?    503
A kimutatott tartalékok alakulása, a részvények belértéke és árfolyamfejlődése    505
Az egyes évek tiszta nyeresége viszonyítva a részvénytőkéhez, összes saját tőkéhez és összforgalomhoz    509
Vagyonmérleg (1892-1916. években, koronákban)    511
Jövedelmi mérleg (1892-1916. években, koronákban)    521
A kimutatott nyereség megoszlása (1892-1916. években, koronákban)    525
Az egyes üzletágak forgalma (1892-1916. években, koronákban)    529
Budapesti bankintézetek forgalma 1916-ban a Leszámítoló-egylet (Giro) útján    533
A költségek viszonyítva a bruttó nyereséghez és a bank saját tőkéihez    535
Váltóleszámítolás 1829-1916    537
Előlegek értékpapírokra 1892-1916    539
Betéti üzlet forgalom- és álladékkimutatás (hitelezők nélkül) 1892-1916    541
A bank mobilitásának feltüntetése 1892-1916    543
A hitelrészes egyes üzleti forgalma 1892-1916    547
A záloglevél- és községi kölcsönüzlet fejlődése és nyeresége 1892-1916    549
A községi kötvényekben adott kölcsönök megoszlása    553
A jelzálogtörlesztéses kölcsönök fedezése    557
A bank saját kibocsátású címleteinek forgalma    561
Hátralékos jelzálog- és községi kölcsöntörlesztési részletek    565
A bank főépületének látképei    
A bank igazgatósága 1917-ben   

Hiányzik: Budavár ostromának rajza, A Piski-csata rajza.

Az 1-ő és a 2. kötet címlapján tulajdonosi bejegyzés.

A tartalomból:
A királyi előadások s a trónbeszéd
Válaszfelirat
A pártok s azok irányai
Széchenyi István . .
A sérelmek tárgyalása.
Az első sérelmi felirat
A király válasza
A KK. és KR. elégületlensége. Az újabb leirat

Javított példány, új gerinccel.

"Hunfalvy Pál történetíróként a nemzeti ábrándok és hiúságok lerombolója volt, aki könyörtelenül bánt el a nemesi történetírás romantikus, tudálékos állításaival. Szily Kálmán szavai szerint: „Minket a hun–magyar rokonság ábrándjától foszt meg, a székelyeket a hun leszármazás dicsőségétől, az oláhokat pedig az ő rómaiságuktól s a Trajanus katonáitól való leszármazás édes hiedelmétől… Ábrándjaink lerombolása mindnyájunknak fájt eleinte, különösen a székelyeknek és az oláhoknak. De mind hiába, nekik is bele kell nyugodniuk a tárgyilagos igazságba.” (Magyar Nyelv 1910. 10.) Tartalom
Havasalföld vagy Oláhország a XIV. században  
Moldávia a XIV. században  
I. Lajos király halálától a florenczi zsinatig 1387-1439 
Az 1440-1527. évek történetei  
I. Ulászló, Hunyadi János és IV. (V.) László 1440-1457   
Mátyás király 1458-1490 
II. Ulászló 1490-1516; II. Lajos 1516-1526 
Az 1526-1571. évek történetei  
Az erdélyi reformatio és az oláh irodalom kezdete
Báthori Istvántól Vitéz Mihályig   
Ion mint kalandor   
Ion mint uralkodó 
A hadvezér    368
Válság (katastropha)  
A poesis Mihálya. Nemzeti szabadság (libertatea nationale)
Kalugeréni    400
A földmívelők szolgasága (Robirea terranului)  
Nemzeti egység (Unitatea nationale)   
Miriszlói  csata...

Rendkívül izgalmas műhelymunkából kapunk ízelítőt és egyben rangos szellemi izgalmat e kötet tanulmányozása során. A könyv témái - értelmiségtörténet, Korunk, Erdei Ferenc, NÉKOSZ-mozgalom - külön-külön is monografikus feldolgozást igénylő és sürgető feladatok. Ezek közül egyhez, talán a legizgalmasabbhoz, Erdei Ferenc monográfiájához hozzá is kezdett Huszár Tibor.

A magyar-román történelem egyik legnagyobb szakértője: I. Tóth Zoltán,. (Versec, 1911. aug. 11. – Bp., 1956. okt. 25.): történész, egyetemi tanár, az MTA l. tagja (1954), Kossuth-díjas (1952). Kolozsváron teológiai és bölcsészeti tanulmányokat folytatott. 1933-ban nyert történelem-földrajz szakos tanári oklevelet, majd két évig a párizsi Sorbonne-on volt ösztöndíjas. Ezt követően a szatmári gimn.-ban tanított, majd 1941-től az Erdélyi Tudományos Intézetben (1942-től Teleki Pál Tudományos Intézet, utóbb Keleteurópai Tudományos Intézet),... 1956. okt. 25-én egy delegációt vezetett a Akadémiai pártközpontba. A Parlamentnél folyó vérengzés egy golyója oltotta ki életét a központ kapuja közelében...