"Hunfalvy Pál történetíróként a nemzeti ábrándok és hiúságok lerombolója volt, aki könyörtelenül bánt el a nemesi történetírás romantikus, tudálékos állításaival. Szily Kálmán szavai szerint: „Minket a hun–magyar rokonság ábrándjától foszt meg, a székelyeket a hun leszármazás dicsőségétől, az oláhokat pedig az ő rómaiságuktól s a Trajanus katonáitól való leszármazás édes hiedelmétől… Ábrándjaink lerombolása mindnyájunknak fájt eleinte, különösen a székelyeknek és az oláhoknak. De mind hiába, nekik is bele kell nyugodniuk a tárgyilagos igazságba.” (Magyar Nyelv 1910. 10.) Tartalom
Havasalföld vagy Oláhország a XIV. században  
Moldávia a XIV. században  
I. Lajos király halálától a florenczi zsinatig 1387-1439 
Az 1440-1527. évek történetei  
I. Ulászló, Hunyadi János és IV. (V.) László 1440-1457   
Mátyás király 1458-1490 
II. Ulászló 1490-1516; II. Lajos 1516-1526 
Az 1526-1571. évek történetei  
Az erdélyi reformatio és az oláh irodalom kezdete
Báthori Istvántól Vitéz Mihályig   
Ion mint kalandor   
Ion mint uralkodó 
A hadvezér    368
Válság (katastropha)  
A poesis Mihálya. Nemzeti szabadság (libertatea nationale)
Kalugeréni    400
A földmívelők szolgasága (Robirea terranului)  
Nemzeti egység (Unitatea nationale)   
Miriszlói  csata...

George Frost Kennan (1904–2005) a szovjet-orosz területre specializálódott diplomataként meghatározó szerepet játszott az amerikai hidegháborús politika kialakításában, amely a feltartóztatás koncepciójára épült. Később a külügyi szolgálatból visszavonulva a politika- és történettudományi kutatásnak, illetve az írásnak szentelte életét, de véleményére, tanulmányaira egészen haláláig figyeltek az amerikai külpolitika mindenkori irányítói.

John Lukacs 1952-ben mint ismeretlen, fiatal emigráns történész kereste meg levélben az akkor moszkvai nagykövet Kennant, akivel aztán több mint ötven éven át leveleztek. Levelezésük a hidegháború teljes történetét lefedi, és két független gondolkodónak a nézetazonosságát tükrözi az amerikai politika bizonyos elemeinek megítélésében és bírálatában.

-Az új népek
-A frankok Galliában
Nagy Károly és birodalma

-A németek római császársága
-A franciák királysága
-Anglia
-Kereszteshadjáratok

A román történelmet és köztudatot nagyban befolyásolja két kérdéskör, az eredet és a kontinuitás története. Ezeket a kérdéseket elemezte Lucian Boia román történészprofesszor is, akinek nemzeti mítoszokat vizsgáló könyvei alapján juthatunk arra a következtetésre, hogy noha a szakma szintjén megváltozott a történelemről szóló közbeszéd, a tömegkultúra a mai napig változatlanul a romantikus mítoszokat közvetíti. (...) A mitológia működésének és szerepének feltárását két szempontból is fontosnak tartja. Egyrészt, mert véleménye szerint Romániában a mai napig él a történelem objektivitásának illúziója, másrészt pedig mivel szükségesnek érzi a román történetírás kritikai revízióját. Elemzése a 19. század elejétől az 1996. évi választásokig terjed és a történeti diskurzus minden szintjének (politikai propaganda, historiográfia, tankönyvek, szépirodalom, képzőművészet, zene) áttekintő elemzésére épül. / Papp Lívia: A dákoromán mítoszok nyomában, Múlt-kor 2013

Az 1913 és 1918 között a Szabad Szó és a Képes Világlap jóvoltából jelent meg a 11 kötetes Évezredek története sorozat.  7-11 kötet foglalkozik az első világháborúval. Rajzokkal illusztrált népszerűsítő történelmi munka.