Kis izelítő a bekötött napilap sajátos bekötési koncepciójához:

1 sz. 10 p., 2.sz. 10 p., 3.sz 4 p., 4.sz. 8p., 5.sz. 4p., 6.sz. 12p., 8.sz. 14p., 9.sz 4p., 10sz. 4p., 12sz. 4p., 8p... és így tovább. 
A jellemző, hogy többnyire az első rajzos címlap és az utolsó lap (reklámok) kerültek bekötésre, vagy ha olyan témát taglalt az újság, amit a tulajdonos érdekesnek tartott, akkor több oldal is. A karikaturákat nagyon szerette - abból elég sok van-,  valamint az új parlament tagjainak képmásait.

Minden esetben érdekes csemegézés a terjedelmes napilap témáiból.

Szász Károly: II. Fülöp
Csengery Antal: Egyiptom míveltsége
Szalay László: János király és a diplomatia
Pauler Tivadar: A nemzetközi jog története
Greguss Ágost: A rútról (aesthetikai tanulmány)
Korizmics László: A dunai hajózásról...
Vörösmarty emlékezete
kihajtható térkép: Al-Duna-i szirtes vonal Baziástól Turnu-Severinig

 Fekete-fehér illusztrációkkal.

Tartalomból:

A Kárpát-medence természeti földrajza 
A Kárpát-medence emberföldrajza
A Kárpát-medence tájai
Az Alföld: 
A Kis-Alföld 
A Dunántúl a Dráva-Száva közével és a Tengermellék (A Dunántúl. - A Dráva-Száva köze. - A Tengermellék. - A horvát városok és Fiume)
Az Északnyugati-Felvidék
Az Északkelet-Felvidék:
Erdély: - A Keleti-Kárpátok. - A Déli-Kárpátok. - A Keleti-Szigethegység. - Az Erdélyi-medence.
Budapest- Nagy-Budapest városképe és városrészei

A török hódoltság alatt előbb szerbek, majd románok szállották meg. A hódoltság után 1717-ben 36 házból állott. Az 1723–25. évi gróf Mercy-féle térképen Busiesch alakban fordul elő. Mint kincstári birtok, a nagykövéresi uradalomhoz tartozott. 1807-ben, mikor az uradalmat a király a vallás- 33és tanulmányi alapítványnak átengedte, az újonnan alakított temesi közalapítványi uradalomnak Buziás lett a székhelye. Ez időtől kezdve újabb települők szállották meg. 1820 táján kb. 50–60 magyar és tót család jött Pozsony és Árva vármegyékből. Ezeket 1825 táján kb. ugyanannyi német és cseh család követte, a krassó-vármegyei Ferenczfalva, Weidenthal stb. községekből. 1829-ben már 210 háza volt. Továbbfejlődését az ásványvízforrások mozdították elő, melyek révén országos jelentőségre emelkedett.
Borovszky: Temes vármegye...
1910-ben 3538 lakosából 1043 volt német (29,5%), 912 magyar (25,8%) és 900 román (25,4%) anyanyelvű .
A legtöbb nyelvész által elfogadott vélemény szerint a település neve a bodza jelentésű szláv bozje vagy ómagyar buzjás (bodzával benőtt hely) szóból ered.