Bp. II. Fő u. 69.
+36 30 353 6085 / +36 30 568 8225
Egy életen át gyűjtöttem az adatokat a magyar őstörténet megírásához, hogy éltem alkonyán leírhassam mindazon ismereteket, amelyekhez eddig eljutottam. Persze ez még közelről sem a teljes igazság, de úgy gondolom, hogy afféle arra vezető út. Megadatott számomra, hogy bejárhassam Ázsia Szívét, eljuthattam a hunok-lakta területekre és oda, amelyekről elődeim csak álmodoztak, vagy amely területeket csak irodalomból idézgettek. Hozzájutottam kínai, ujgur, ősi türk és kaukázusi forrásokhoz, gyűjthettem embertani, zenei, néprajzi, nyelvi és irodalmi adatokat és megadatott a legtöbb, ami egy embernek megadathat: több egyetemen taníthattam a magyar őstörténetet. A tanítás alkalmával megdöbbentem, hogy mennyire igényli fiatalságunk a magyarok eredetének igaz ismeretét, és józan, logikus gondolkodásuk, probléma- és kérdésfeltevésük sokban segített a tisztánlátáshoz.
| Price: | 2 000 Ft |
A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa Kiváló Munkáért kitüntető jelvényt adományozom
Bp, 1981 jun. 1.
(aláírás): Pozsgay Imre
Huszka József (1898) óta nem vehetett kezébe a magyar olvasó olyan néprajzi tárgyi leírást, amely részletes rajzdokumentáció segítségével kalauzolta volna az olvasót egy témán belül. Könyvünkkel mindenekelőtt ezt a hiányt kívántuk pótolni.
A korondi fazekasság történeti és társadalmi hátterének leírásán kívül bemutatjuk az egyetlen olyan fazekascsalád munkáját is, amely a magyar népi kerámia legősibb hagyományait felhasználva úgy készít mai használatú edényeket, hogy közben a tárgyak nem veszítik el nemzeti jellegüket.
Az alkotók – Páll Antal, Kovács Rozália, Páll Katalin – a népi hitvilágnak és szimbolikának természetes örökösei.
Könyvünkkel így a néprajzi szakemberek táborán kívül sok ezer turistának és magángyűjtőnek szeretnénk segítségére lenni a válogatásban. Örülnénk, ha figyelmüket a tucatszámra készített „magyaros”, „repülőtéri népművészeti” dísztárgyakról a valódi magyar népi értékekre irányítanánk.
De ajánljuk munkánkat a hivatásos és amatőr keramikusoknak, szakköröknek és kerámiát oktató pedagógusoknak is.
Fogadják munkánkat szeretettel mindazok, akik a székely népművészetet szeretik. / A szerzők
| Price: | 1 000 Ft |
A hátsó karton borító és a lapszélek enyhén foltosak. Egyébként jó állapotú könyv, a belső lapok tiszták.
| Price: | 18 000 Ft |
eredeti kiadás Bp. 1881.
Jószippon (ál-Josephus) . 940 körül
Chászdái ben Jichchák ibn-Sáprút, kordovai államférfiúnak Horvát- és Magyarországon át József, kozar béghez küldött levele. 955 körül
József, kozar bégnek, Chászdái ibn-Sáprúthoz intézett válaszoló levele. 960. körűl
"Táná di bé-Élijáhu" a magyarok pusztításairól. 974. körűl 44
Jehúdah há-Kóhen, mainzi rabbinak Magyarországra vonatkozó három döntvénye. 1070 előtt
A magyar királyné a pénzverő főnökének meghagyja, hogy egyes zsidók számára ezüst filléreket veressen
Zsidók, mint a Magyarország és Maiuz közti kereskedés közvetítői
A magyarországból Mainzba küldött arany- és rézárúknak ott nagyobb az értéke mint Magyarországon
Rabbi Selómoh Jiczcháki Magyarország földrajzi fekvéséről. 1090 körül
Száádjah, Kálonimosz, wormsi rabbi tanítványa, az ő idejében létező 10 keresztény birodalom között Magyarországot is fölszámítja. 1100-1130 körül
Tudelai Binjámin (ben Jónah) spanyol zsidó utazó elbeszéli, hogy Konstantinápolyba magyar kereskedők szoktak jönni. 1166 körül
Eliézer ben Jiczchák, sperieri rabbi, Jehúdah ben Jiczchák párizsi rabbihoz intézett levelében a magyar zsidók állapotáról nyilatkozik. 1190 körül
Jiczchák ben Móseh (Ór-Zárua), bécsi rabbinak tudosítása a budai és esztergomi meleg forrásokról. 1250-1260 körül
Isserlein Izráel, bécs-újvárosi babbi, a Magyarországon csavargó csalókról és az ó- és új-budai zsidó községekről. 1450-1470 közt
Brúna Izráel, regensburgi rabbihoz egy Vácz közelében meggyilkolt zsidó ügyében tanúvallomás küldetik be. 1456-1480 közt
Zákúth Ábrahám krónikájának a magyarokra vonatkozó adatai. 1504.
Selómoh ben Virga (Ibn-Verga) "Jehúdah ostora" czímű munkája egy állítólag Budán történ régibb nevezetes eseményt beszél el. 1520 előtt
Kapszáli Élijáhu, kándiai rabbi, krónikájának Magyarországra vonatkozó adatai. 1523.
Magyar portyázók Törökországot dúlják. II. Mohammed három magyar erődöt ostrommal vesz be (1454)
Mohammed Nándorfehérvár alatt vereséget szenved. 1456.
I. Szélim Nándorfehérvárt csellel akarja hatalmába keríteni, de terve meghiúsul. 1518.
II. Lajos Szulejmán követeit meggyalázza és megcsonkítja. Nándorfehérvár eleste. Ennek magyar őrsége, Szulejmán tudta nélkül, hűtlenül leöletik. A magyarok rettegése. Szulejmán visszatérése
A budai zsidó hitközség Élijáh há-Lévi, konstantinápolyi rabbihoz, és Méir páduai rabbihoz, Szerencsés Imre fiainak érdekében kérdést intéz, melyben Szerencsének sorsa és tettei elbeszéltetnek. 1526 körül
Méir ben Jiczchák Katzelnellenbogen, páduai rabbihoz Kismartonból kérdést intéznek, melyben neki e város fekvését és környékét leírják. 1553 előtt
Gedáljh ibn-Jáchjá krónikájának Magyarországra vonatkozó adatai. 1550-1587 körül
Magyarországon átvonuló keresztes hadak az ottani zsidókkal együtt kegyetlenül bánnak. 1096
Gedálján ibn-Jáchjá Bécset a magyar királysághoz tartozó városnak mondja
József-há-Kóhem két történelmi munkájának Magyarországra vonatkozó adatai. 1554-1575.
József há-Kóhem krónikájának Magyarországra vonatkozó adatai
Kálmán király és a keresztes hadak. 1096.
A nikápolyi ütközet. 1396.
Brankovics György Magyarországba menekül
II. Murád és I. Ulászló közti háborúk. A várnai ütközet
A belgrádi ütközet. 1456.
A törökök a horvát bánt 1493-ban megverik és fogságba ejtik
Szulejmán Nándorfehérvárt elfoglalja
Szörény várának eleste. 1524.
Pozsony őrsége a Bécset ostromló törököknek sok kárt okoz. 1529.
Szulejmán János vajdát Nisben fogadja, onnét tovább indul Bécs ellen, de útközben visszavonul. 1532.
Katzianer veszedelme
A János király halála után történtek
Ferdinánd sikertelen hadjárata Buda ellen. 1542.
Pest városának sikertelen vívása. 1542.
Esztergom és Fehérvár eleste. 1543.
Fráter György a törököktől elpártol
Fráter György megöletik
Teufel veresége
József há-Kóhen "Siralom völgyé"-nek Magyarországra vonatkozó adatai
Zsigmond király a töröktől megveretik
Zsigmondot a hussziták megverik
Báthory István lengyel király
A zsidók 1598-ban Budát a császáriak ellen megvédeni segítik
A császáriak 1601-ben Székesfehérvárt elfoglalják, de később a töröktől megveretnek
Élujáh ben Chájim, Konstantinápoly rabbinak, Budáról tanúvallomásokat küldenek be, melyekben egyebek közt az akkori budai török bírókról s az akkori budai fogházról is van szó. 1586.
Szerkesz Jóel, krakkói rabbinak bejelentik, hogy egy zsidót, ki fogságba esett lengyel nemesek fölkeresése Gyula-Fehérvárról elutazott, útközben megölték. 1591
Gans Dávid világtörténelmi krónikájának Magyarországra vonatkozó adatai. 1592.
A magyarok kalandjai Német- és Francziaországban. Az augsburgi ütközet. 954-955.
Albert császár
V. László halála
Mátyás király
A mohácsi vész. II. Lajos
Budavár lőpor-robbanás által nagy kárt szenved
Chájim Sábthái, Szalonichi rabbi, döntvénytárának Buda ostromlására vonatkozó adatai. 1607. után
Krochmal Menachem Mendel, nikolsburgi rabbi, egy Holics közelében meggyilkolt zsidó s a gyilkosnak Szakolczán történt kinvallatása ügyében tanuvallomásokat tesz fel. 1648.
Szimcha ben Gerson há-Kóhen, nándorfehérvári rabbi, meghatározza, hogy mikép irták öregatyja idejében a rituális válólevelekben azoknak a magyar helységeknek neveit, ahol ily válóleveleket kiadtak. 1657.
Kóhen Efrájim, budai rabbi "Efrájim kapuja" czímű döntvénytárának Magyarországra, különösen Budára vonatkozó adatai. 1667-1678. 117
A budai törököknek bárminemű részegítő italnak tartása kormányrendelet által tiltatik. 1670.
Egy császári rendelet mindenkit, ki Budán bort tart, fejvesztéssel fenyeget
Budai zsidók október hó közepe táján hajóra szállnak, hogy az eszéki vásárra menjenek
Budai zsidók keresztény rabszolgáikat a zsidó vallásra téritik
Haszan basa, volt ráczalmási szubasi, egy budai zsidónak perkátai ráczok által véghezvitt meggyilkoltatását beszéli el. 1665. A szerző a török törvénykezésről nyilatkozik
Budai orvosok. 1676.
Valaki bőröket vesz és az árukat, melyre nézve a bőr súlya mérvadó, oroszlán tallérokban teszi le
Buda a lángok martaléka lesz. 1669.
Budai zsidók az esztergomi törököknek sót szállítanak
Cantarini Kóhen Izsák Chájim mint szemtanú elbeszéli, hogy a páduai zsidó községet Budának 1684-iki vívása alkalmával üldözték, mivel a budai zsidók a várt a keresztény ostromsereg ellen védelmezni segítették. A páduai zsidók "budai farsang"-ja. 1685
Czevi ben Jákob Áskenázi egy Buda vivása alkalmával keletkezett pört intézi el. A budai zsidó hitközösség sajátságos intézményei. 1686.
Schulhof Izsáknak Salamon (Zalman) há-Lévi fiának, budai lakosnak, Budának rohammal való megejtése alkalmából írt két gyászdala, valamint ama eseményeknek elbeszélései, melyekre vonatkoznak. 1686.
Jehúdah, Efrájim há-Kóhen, budai rabbinak fia, atyja életrajzát közli és saját, úgymint Budán lakó családjának sorsát írja le. 1687.
Tébhli Schiff, Gans Dávid világtörténelmi krónikája folytatójának, Magyarországra vonatkozó adatai. 1692.
Eisenstadt Méir (ben Jiczchák) kismartoni rabbinak tanúvallomást küldenek be, mely szerint egy,a Dunába fuladt zsidóka holttestét Somorjától egész Medvégi hiába keresték. 1734.
Függelék: "Hagar", mint Magyarország elnevezése
Szulejmán 1526-ban Buda zsidó lakosságát Törökországba viszi. A plevnai magyar-zsidó közösség.
Törökországban keletkezett egyéb magyar-zsidó községek.
Buda héber elnevezései. Egy régi asztrológiai kézirat a török-magyar háborúkat megelőző égi jelekről
Hagar-Magyarország három árpádkori héber okiratban. A középkori zsidók egymásközti összeköttetései
Magyarországot miért nevezték "Hagar"-nak? Magyarok a szent-írás kaldeusi fordításában
3. Antikvár könyvek katalógusa 1971,( 206 p.)
4. Adolph Donath,: Psychologie des Kunstsammelns. Berlin: Schmidt & Co, 1920. Dritte, vermehrte Auflage. 214 und 50 nn. S. Anzeigen.
5. Ian Finlay: Scottish Art. London, 1945, British Council. 42 p., [8] leaves of plates
Csetri Elek: Kolozsvár népessége a középkortól a jelenkorig
Kiss András: Kolozsvár településrendszere a XVI. században: fertályok, tizedek
Pozsony Ferenc: Szászok és magyarok a XVI. század végi Kolozsvárt
Vekov Károly: A kolozsvári egyháziak humanista törekvései
Kovács András: Kolozsvár városképe a XVI–XVII. században
Kovács Kiss Gyöngy: Adatok a viselet szabályozásáról a XVI–XVII. századi Kolozsváron
Balázs Mihály: 1603. június 9.
Pap Ferenc: A kolozsvári harmincadjegyzék, a város közép- és újabb kori külkereskedelmének elsőrendű forrása
Jeney-Tóth Annamária: Adalékok a céhek és iparosok szerepéhez a XVII. századi Kolozsváron
Sipos Gábor: A kolozsvári református egyházközség a XVII. században
R. Várkonyi Ágnes: Kolozsvár az erdélyi fejedelemség utolsó évtizedeiben
Bíró Gyöngyi: A kolozsvári unitárius egyházközség könyvtára a XVI–XVIII. századbanCsetri Elek: Kolozsvár népessége a középkortól a jelenkorig
stb
| Price: | 800 Ft |
Magyar
English
