Pótolt borítóval, eredeti címlap felragasztva. A könyv lapjai vízfoltosak. 

Gazdagon illusztrált f-f és színes rajzokkal.

A 2. rész 2. kiadás.

"Lakik Leningrádban egy kisfiú. Borja a neve. Bemutatom nektek, ismerjétek meg, milyen gyerek: alacsony, zömök fiú, a haja szőke, hátul rövidre vágták, elől dús fürtbe fésülték. Szeme szürke és igen éles: azonnal észreveszi, hogy ki - hol csintalankodik. Borja orrocskája hegyes és felfelé néz. Anyuka mindig azt mondja neki:
- Az orrodról látom, Borja, hogy már megint rossz fát tettél a tűzre.
Borja már azt is megpróbálta, hogy este, amikor az előszobába szaladt munkából érkező anyukája elé, kezével eltakarta az orrát. De ez sem segített. Egyik karjával átölelte anyukáját, a másik kezével az orrát takargatta, anyuka mégis mindent kitalált. Gyengéden rápacskolt Borja kezére, megnézte az orra hegyét és azonnal kijelentette:
- No, mondd csak meg gyorsan kisfiam, mit követtél el?"

idézet a műből: "A magyar rendi társadalom abban megegyezik az európai rendi társadalommal, hogy elidegenedett az államtól; de abban különbözik tőle, hogy a magyar elidegenedett nemzetiségétől is. Csak a magyar történelemben találjuk fel azt a hihetetlen tényt, hogy egy nemzet az újkorban évszázadokig mellőzi saját nyelvét a közéletben s még e században is évtizedekig küzd ellene, mikor a lelkesebbek használatát követelik....
A tudomány s a közélet nyelve kizárólag a latin, az iskolákban a magyar nyelvet nem is tanítják,...
A nemzeti nyelvet csak ott használják, hol legkevesebb a műveltség. Csak az erdélyi előkelő körökben tartja fenn magát, de az irodalomi tevékenység ott is megakad s a szellemi élet mozdulatlanságán megfeneklik a nyelv haladása is.
.... Kazinczy, e bámulatos ember, újkori történelmünk legnagyobb alakja, irodalmunk középpontja. Belőle sugárzik szét a magyar irodalom eszméje, mint a magyar nemzetiség fenntartásának eszköze...."

Általában 15 oldalasak, karácsonyi számok 30 lap. Az anyaországbeli, nem emigrációs írók írták / pl. Altay Margit, Dánielné Lengyel Laura, P. Ábrahám Ernő, Tutsek Anna stb./
1926-ból 11 szám, 1927-ből 50 szám van ebbe az egy kötetbe bekötve. Néhány szám egy-egy lap hiánnyal.
A lap 1926-1930 között jelent meg.
Tartalomból: Képregények, versek, novellák, mesék, rejtvények, Margit néni postája, árnyékképek, rajziskola, kézügyesség (kivágható és összeilleszthető figurák) stb.

tartalomból:
- Petőfi Sándor és a lyrai költészet ( Uj Magyar Múzeum 1854)
- Adalék népköltészetünkhöz (Bpesti Szemle 1860)
- Irónőink (Pesti Napló 1858)
- Szépirodalmi Szemle (Bpesti Hirlap1855)