Az Északi Sark «országútja», amelyen át Peary végül is eljutott (1909-ben) az évszázados célponthoz, hosszú időn át a Smith Sound volt, az Amerikát Grönlandtól elválasztó tengerszoros. Arrafelé keresték soká az utazók a nyílt sarki tengert, hasonlóan a Déli Sark ábrándkergető úttörőihez, akik a népes és virágzó déli kontinenst kutatták, túl a déli sarkkörön.
A be nem fagyott sarki tenger jámbor reménységét alaposan megtépázta (1876-ban) Nares szállóigévé vált híres távirata: North Pole impracticable, az Északi Sark elérhetetlen.
Másik nevezetes kapuja az Északi Sark ostromának a Grönland és a Spitzbergák között elterülő tenger. Attól kezdve, hogy Hudson 1607-ben a Spitzbergák táján átlépte a 80. fokot, egészen Amundsenig, aki 1926-ban a Spitzbergákról kiindulva átrepült a Sarkon, az expedíciók egész sora kísérlette meg errőlfelől az Északi Sark meghódítását.