A kormányzat, a közigazgatás valamint a társadalmi élet minden ágaiban a hazai nyelvek és ezek közül a román nyelv ismeretének szükségessége is mind erősebb kifejezést nyer.

 JACOBI   GYULA: Lehr-  und Lesebuch  der magyarischen  Sprache  für   Mittelschulen.   I—IV.   rész.    Nagyszeben,  1901 ?—1904.   —  I.rész.  2.  kiad.  1911. II.rész.  2.  kiad. 1917.

Tartalomból:
Csánki Dezső, dr: Helynév-családok.
Csapodi István: A bige-bajusz és a természetrajzi műszók.
Dőry Ferenc, dr: Az aranybulla XVI. századi magyar fordítása.
Fischer Izidor, dr: »Oly sok viszály után.«
Gombocz Zoltán: Kacagány. /A tulipán./A bor.
Gombocz Zoltán és Melich János. Magyar szófejtések. (Mutatvány a készülő Magyar etymologiai szótárból.)
Herman Ottó: A nyíl./A magyar bajusz.
Iványi Béla, dr: Ingóságok jegyzéke a XVI. század elejéről.
Jakubovich Emil: A madi határjáró-levél 1404-ből.
Kallós Ede: Nyelvészet a gyermekszobában.
Karácsonyi János: Kölyü és Esküllő./ Bakony és Bökény
Kujáni Gábor: Drágffy János két nyugtatványa 1514-ből.
Lehr Albert: »A magyar bajusz«-hoz./Még egy élő képző, melyről keveset tud az irodalom./Arany-magyarázatok.
Melich János: Velence./A magyar hún-monda néhány tulajdonnevéről.Adatok hazánk honfoglaláskori s X–XII. századi helyneveinek értelmezéséhez.
Nagy Gyula: Fordítás-töredék a XVI-ik századból.
Pungur Gyula: A »sirály« és rokonhangzású társnevei.
Réthei Prikkel Marián: Az úrhatnámság a magyar nyelvben./ A magyar táncnyelv.
Simai Ödön. Márton István nyelvészete./Gyöngyösi István nyelvújításához.
Spisák Ferenc: Az amerikai magyarság nyelve.
Szily Kálmán: Mikes Törökországi Levelei nyelvi szempontból.
Sztrokay Lajos: Miért labanc a labanc?
Takáts Sándor: A magyar sóvágók régi műszói./Sztronga.
Viszonta Gyula: Az országgyűlés és az Akadémia a »honosítás« szóról.
Závodszky Levente, dr.: Három ismeretlen nyelvemlékünk.
Zolnai Gyula: Gyöngyösi műveinek új kiadásáról.
Adatok nyelvünk történetéhez: Baloghy Dezső, Iványi Béla, Kuján Gábor, Sörös Pongrác, Szendrei János, Takáts Sándor.
Adatok nyelvünk fejlődéséhez: Szily Kálmán, Teleky István, Gönczy Béla, Sági István, Simai Ödön.

a mű 4 kötetben teljes

"E folyóirat czélja tehát tisztán aesthetikai és kritikai s pedig főképen ez utóbbi, mert ez irányban jóval több a tennivaló. Legkivált ez alapon kívánja előkészíteni Petőfinek még csak ezután megírandó életrajzát, melyhez kellő előmunkálatokkal kíván járulni s ez által egy hivatott fej munkáját megkönnyíteni." (1888. 1. szám)

Az Oltáriszentség volt számára az iskola, ahol égi bölcsességet tanult, olyanynyira, hogy az egykori írástudatlan juhász mély tartalmú könyvet is írt s nagytudású emberek is jöttek hozzá tanácsért. Kész volt vállalni a vértanúságot is az Oltáriszentség hitéért.

Elemi-, felső, nép- és polgári iskolai tanítónők, kisdedóvók-, tanító- és tanítónőképző intézeti növendékek, iskolaszékek, állami iskolai gondnokságok, iskolafentartók, tanfelügyelőségek, továbbá: községi előljáróságok, szolgabiróságok, egyházi és városi hatóságok, vármegyék és törvényhatósági közigazgatási bizottságok számára. Az érvényben levő törvények, szabályrendeletek, rendeletek, utasítások, elvi jelentőségű határozatok és döntvények alapján.

A könyv gerincén a vászon szakadt (kb. 10 cm-es szakadás). A könyv belső része jó állapotban van.