"Csermely János elcsapott városi fogalmazó, egy bolhaszínfelöltős, pápaszemes fiatalember, kezében jókora nagyságú szilvászacskóval, ott állott a kesztyűkészítő emeletes háza előtt és a fatornácon sikálgató vastaglábú hajadont nézte, aki négykézláb állva, valami keserves népdalt énekelt. A fogalmazó mohón eszegette a szilváit, csendes röhögéssel hallgatta a népies éneket, amelynek hamisságát a főtér kitűnő akusztikai viszonyai mintegy megkétszerezték. A város bóbiskolva emésztett a langyos őszi napsütésben. A dóm tornyában a kontrabasszus harang történelmi méltósággal hármat kongatott. A puha dörrenések lobogva úsztak át a tetők felett, ki a szabad rétekre, ahol a szeptembervégi délután bágyadt derűjében bogáncsok között elkésett lepkék csíntalankodtak. A mészárossor felől egy elzavart komondor lassú ügetéssel kanyarodott ki a főtérre, beleszagolt az egyik gesztenyefa törzsébe, aztán a Fűszer-udvar című szatócsbolt grizeszsákjába és lomha unalommal talpalt el a patak irányába. "

I. Születésemtől a színpadig, 1840-1861 5
Egy gyermek élményei 1848-ban 20
1848-49 után 35
Amikor kétfejű sas lett belőlem 59
II. Színészpályám. A budai színháznál. 1861-1864 100
III.Vándorélet. 1864-1866. 166
Egressy Gábor 202
IV. 1866-1869. Térjünk vissza vidékre 1866 nyarára Balatonfüredre 238
A budai Népszínház második időszaka 245
V. Kolozsvár, Pest, Arad, majd Pest, Losonc, Rozsnyó 258
VI. 1874-1880. Kolozsváron, Nagyváradon. Külföldi utam. Aradon. Ismét Kolozsváron. Bécsi vendégszereplésünk 1880-ban. Budapesti Népszínház 310
Kolozsvári alakok 324
A halálnak éjszakája 345
VII. Párizsi és londoni utam 363
Utószó 379
Névmutató 389
Képek jegyzéke

"A világtörténelem egyik rejtélye, milyen erők késztették a füves puszták népeit, hogy időnként felkerekedve, egymást kergetve, nyomva, nyugat felé vonuljanak...." Győrffy György

-A mongolok titkos története /Részlet /Ligeti Lajos fordítása
- Kirakosz Gandzakeci /Az örmények története
- A Jüan-dinasztia története
- Halicsi-lodomériai orosz évkönyv
- Jelentés Julianus első útjáról
- Rogerius mester siralmas éneke
- Siratóének Magyarországról, mikor a tatárok pusztították
- Töredék az 1241. évi tatár betörésről Lengyelországba és Magyarországba
- Az általunk tatároknak nevezett mongolok históriája
- IV. Béla tatárokhoz küldött követeinek jelentéséről
-

Egy életen át gyűjtöttem az adatokat a magyar őstörténet megírásához, hogy éltem alkonyán leírhassam mindazon ismereteket, amelyekhez eddig eljutottam. Persze ez még közelről sem a teljes igazság, de úgy gondolom, hogy afféle arra vezető út. Megadatott számomra, hogy bejárhassam Ázsia Szívét, eljuthattam a hunok-lakta területekre és oda, amelyekről elődeim csak álmodoztak, vagy amely területeket csak irodalomból idézgettek. Hozzájutottam kínai, ujgur, ősi türk és kaukázusi forrásokhoz, gyűjthettem embertani, zenei, néprajzi, nyelvi és irodalmi adatokat és megadatott a legtöbb, ami egy embernek megadathat: több egyetemen taníthattam a magyar őstörténetet. A tanítás alkalmával megdöbbentem, hogy mennyire igényli fiatalságunk a magyarok eredetének igaz ismeretét, és józan, logikus gondolkodásuk, probléma- és kérdésfeltevésük sokban segített a tisztánlátáshoz.

A tartalomból:
Regény a bánatos Andrásról    129
A vénülő leány    138
Egy öreg legény és házatája    146
Hétszilvafás uraink    177
Éji álom
A pákász halála    201
Egy kis gyertya kialszik    208
Egy öreg szív búja    215
Életcélok    221
Száz Miatyánk    231
A tunya Zathureczky    236
Az apró dzsentri Süvöltőn