Bp. II. Fő u. 69.
+36 30 353 6085 / +36 30 568 8225
Az egyházmegye levéltáránk leltára
A nagybányai egyházmegye reformációja
Egyes egyházak története és az 1896-ik évi állapota
-Udvari község története 1519-től: anyakönyve 1774-ben kezdődik.
A régi Fejérvár fekvése és részei
(Gyulafehérvár vár és város kihajtható térképéve 1711 előtt)a Bethlen Gábor
féle vízvezetés feltárási munkái- fényképfelvételekkelAz Apulumi
maradányok
... "A falu egyik szélén síkság, a másik részén erdővel borított hegyek. Gyönyörű vidék, az alföld nyílt derűjével s a hegység fenségének összhangjával. A havasok közé mélyen felnyúló völgyéből a Kovászna vize törtet le hangos csattogással. A tiszta vizű patak a községet hosszában kétfelé szeli." (Hankó Vilmos)
[Benkő József ]...Egyike azoknak a nagyszerű tehetségeknek, akiket a Székelyföld adott az összmagyarságnak... A könyv egyetlen magyar nyelvű kiadása Benkő latin nyelven írt munkájának.
"Benkő... feltérképezte az akkori Erdély földjét, népességét, roppant gazdag anyagot hagyva örökül az utókor számára, úgy művészettörténeti, mint családtörténeti szempontból. Olyan részletességgel írt az egyes erdélyi vármegyék városairól és falvairól, hogy könyvét manapság útikalauznak neveznők.
H u n y a d i n a k születése felől különböző vé-
lekedésben vannak történetíróink: némelyike őtet
vad szerelem gyümölcsének adja ki, mások ala
csony sorsú, de törvényes ágyú szülék gyermeké
nek; ismét mások majd havasalföldi, majd len
gyel, majd római nemesek maradékának; és mint
hogy a lelketlenség mindig hajlandó a legroszab-
bat venni való gyanánt, a mi H u n y a d i n k felől
közöttünk is elhatalmazott a gyáva hír. Hogy a
nagy ember Z s i g m o n d császárnak és morzsinai
E r z s é b e t n e k gyermeke, H e l t a i G á s p á r ter-
j észté el;
A XIX. század második felében a geológiai kutatások sok erdélyi és székelyföldi széntelep (Köpec, Vargyas, Középajta, Barót, Magyarhermány, Sepsiszentgyörgy, Illyefalva, Kálnok stb.) bányaföldtani helyzetéről adtak hírt, s ezek közül az erdővidéki telepek bizonyultak a legjelentősebbeknek mind a tartalékok, mind a szénrétegek minősége és települési viszonyai szempontjából.
A kezdetekről egy napjainkig fennmaradt köpeci történet szól, amit e sorok szerzője jegyzett le közel fél évszázaddal ezelőtt Zólya Jánostól. A köpeci szenet egy Baló Ferenc nevű pásztorember fedezte fel, aki jószágait a Csihányos-patak környékén deleltette, fenn, a köpeci erdőn. Tüzet is gyújtott, ott sütötte meg szalonnáját. S hogy délutánra is maradjon kevéske parázs, a patak széléből nagy lapos köveket borított rá. Délután nagy meglepetéssel látta, hogy a lapos kövek meggyúltak, égnek! Bizony, azok széndarabok voltak. Az esetet elmondta lenn a faluban is, ekkor indult útjára a köpeci szén! Stur bécsi geológus 1872-ben a köpeci telep megnyitását javasolta. Ekkor alakult az Erdővidéki Bányaegylet Rt., amelynek a marosvásárhelyi székhelyű Erdélyi Kereskedelmi és Hitelbank szolgáltatott anyagi alapokat, elnöke gróf Teleki Sámuel volt, első igazgató-mérnöke a felvidékről meghívott Greguss János (1844–1894) bányamérnök. / Kisgyörgy Zoltán
Csetri Elek: Kolozsvár népessége a középkortól a jelenkorig
Kiss András: Kolozsvár településrendszere a XVI. században: fertályok, tizedek
Pozsony Ferenc: Szászok és magyarok a XVI. század végi Kolozsvárt
Vekov Károly: A kolozsvári egyháziak humanista törekvései
Kovács András: Kolozsvár városképe a XVI–XVII. században
Kovács Kiss Gyöngy: Adatok a viselet szabályozásáról a XVI–XVII. századi Kolozsváron
Balázs Mihály: 1603. június 9.
Pap Ferenc: A kolozsvári harmincadjegyzék, a város közép- és újabb kori külkereskedelmének elsőrendű forrása
Jeney-Tóth Annamária: Adalékok a céhek és iparosok szerepéhez a XVII. századi Kolozsváron
Sipos Gábor: A kolozsvári református egyházközség a XVII. században
R. Várkonyi Ágnes: Kolozsvár az erdélyi fejedelemség utolsó évtizedeiben
Bíró Gyöngyi: A kolozsvári unitárius egyházközség könyvtára a XVI–XVIII. századbanCsetri Elek: Kolozsvár népessége a középkortól a jelenkorig
stb
Ebben a könyvben az irodalom nyomán járunk erdélyi képekért. Az író bölcsőhelyén vagy otthona körül nézünk szét. [...] A képek mellett megszólaltattuk az írót: hogyan látja ő maga világát? Ezekben az írásokban, ezeken a fényképeken az író és földje néznek egymásra , kibomlik a gyermekkor, mint egyszer nyíló virág , mely kehely , melynek rabja marad az ember, bilincs , melytől az ember soha szabad nem lehet . Így fogalmazza meg a szülőföld vonzását. A kötetben szereplő írók Asztalos István, Kacsó Sándor, Karácsony Benő, Kemény János, Kós Károly, Kovács László, Maksay Albert, Molter Károly, Reményik Sándor, Tamási Áron, Tompa László és Wass Albert a Helikon tagjai. A kötet címe Ady Endrétől való, mint ahogy mottója is a Séta bölcsőhelyem körül című Ady-versből származik: Ez itt falu, az én falum, / Innen jöttem és ide térek. Az írók nemcsak műveikkel állítottak emléket szülőföldjüknek, hanem fényképanyaggal is illusztrálták a könyvet, mely így felbecsülhetetlen dokumentumértékű. Wass Albert maga készít fotókat egy helikonos kirándulásról, valamint több képet a szentgotthárdi udvarházról, a gazdasági életről: egy parasztházról, a szalmahordásról, a trágyahordásról, máramarosi román aratólányokról, akik Szentgotthárdra szegődtek, a környékbeli tájról, a tóról, egy vadászlesről a nádasban meg egy népviseletbe öltöztetett, mezítlábas széki leánykáról. Wass Albert Udvarház a dombon című rajza művészi felépítése, lírai szerkesztettsége folytán olyan, akár egy zenedarab
Ceruzás aláhúzásokkal.
Magyar
English
