Tartalomból: Osztrák-magyar katonaság az orosz határon (térképpel)./ A királyi udvar Budapesten/ Márcziusi napok negyven évvel ezelőtt./ Női munka és divat./ Hermann Ottó: Rákászat./ Árvíz Szatmár-Németiben./ József főherczeg könyve a cigányokról(részletek)./ Rudolf trónörökös főherczeg mint a gyalogság főfelügyelője. 

Az első kötet kijár a könyvtestből, gerince sérült, hiányos.  Megsárgult lapokkal.

Tartalomból:
Csánki Dezső, dr: Helynév-családok.
Csapodi István: A bige-bajusz és a természetrajzi műszók.
Dőry Ferenc, dr: Az aranybulla XVI. századi magyar fordítása.
Fischer Izidor, dr: »Oly sok viszály után.«
Gombocz Zoltán: Kacagány. /A tulipán./A bor.
Gombocz Zoltán és Melich János. Magyar szófejtések. (Mutatvány a készülő Magyar etymologiai szótárból.)
Herman Ottó: A nyíl./A magyar bajusz.
Iványi Béla, dr: Ingóságok jegyzéke a XVI. század elejéről.
Jakubovich Emil: A madi határjáró-levél 1404-ből.
Kallós Ede: Nyelvészet a gyermekszobában.
Karácsonyi János: Kölyü és Esküllő./ Bakony és Bökény
Kujáni Gábor: Drágffy János két nyugtatványa 1514-ből.
Lehr Albert: »A magyar bajusz«-hoz./Még egy élő képző, melyről keveset tud az irodalom./Arany-magyarázatok.
Melich János: Velence./A magyar hún-monda néhány tulajdonnevéről.Adatok hazánk honfoglaláskori s X–XII. századi helyneveinek értelmezéséhez.
Nagy Gyula: Fordítás-töredék a XVI-ik századból.
Pungur Gyula: A »sirály« és rokonhangzású társnevei.
Réthei Prikkel Marián: Az úrhatnámság a magyar nyelvben./ A magyar táncnyelv.
Simai Ödön. Márton István nyelvészete./Gyöngyösi István nyelvújításához.
Spisák Ferenc: Az amerikai magyarság nyelve.
Szily Kálmán: Mikes Törökországi Levelei nyelvi szempontból.
Sztrokay Lajos: Miért labanc a labanc?
Takáts Sándor: A magyar sóvágók régi műszói./Sztronga.
Viszonta Gyula: Az országgyűlés és az Akadémia a »honosítás« szóról.
Závodszky Levente, dr.: Három ismeretlen nyelvemlékünk.
Zolnai Gyula: Gyöngyösi műveinek új kiadásáról.
Adatok nyelvünk történetéhez: Baloghy Dezső, Iványi Béla, Kuján Gábor, Sörös Pongrác, Szendrei János, Takáts Sándor.
Adatok nyelvünk fejlődéséhez: Szily Kálmán, Teleky István, Gönczy Béla, Sági István, Simai Ödön.

Nagy Nándor (Székesfehérvár, 1894. május 2. – Budapest, 1979. szeptember 23.) magyar grafikusművész, képzőművész.
Budapesten a Képzőművészeti Főiskola növendéke volt 1913-1915, majd 1918-1919 között. Mesterei Botka Miklós, Edvi Illés Aladár, Révész Imre és Erdőssy Béla voltak. Felesége Futásfalvi Márton Piroska festőművész volt.
1920-tól a Szent Imre Gimnázium tanára. Az 1920-as évek elején a pécsi művésztelepen, majd 1925-ben a nagybányai szabadiskolában, később a Balaton-felvidéken dolgozott.  A Rajztanárok Egyesületének tagja, 1933-tól titkára volt. Több előadást tartott, melyek egy része a Rajzoktatás c. folyóiratban jelent meg: A vonalírás gyakorlatneméről (1937), A rajzpedagógia és módszertan új útjai (1938), A korszerű rajzoktatás problémái (1940, 1942)

<Rajzoktatás> a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének folyóirata. III. évf. 1942. szept, okt, nov, dec (4 szám).  Kiadásért és szerkesztésért felel: Bán Tibor.
Oldalszám 75- 104. Kiadói papírkötésben. Jó állapotban.

Gazdag képanyaggal.

 Hiány: 383- 386,  401-404p.
Összefűzött számok, kötés nélkül.