Magyar
English
Szerző: Klapka György
Szerkesztő: Katona Tamás
Kiadva: Budapest, 1986
Kiadó: Szépirodalmi
Kötés: kiadói egészvászon borítóval
Oldalszám: 637
Állapot: jó
Honlapunk teljes kínálata
Az üzlet nyitvatartása: kedd-szerda-csütörtök, 11-18 óráig.
Bp. II. Fő u. 69.
+36 30 353 6085 / +36 30 568 8225
- hozzá kötve: Kogutowicz zsebatlasza az 1925. szökő évreSorozat: Kogutowicz zsebatlaszSKU:35780Szerkesztő: Bátky Zsigmond Kogutowicz KárolyKiadva: Bp, 1923-24Kötés: korabeli félvászonOldalszám: 112p + 96p 1+1 kihajtható térkép. Sok szövegközti térképpel.Állapot: jó
- a magyarok származásáról és régi s ujabb lakhelyeikről / Táná di bé-Élijáhu a magyarok pusztításairól. / Zsidók, mint a Magyarország és Maiuz közti kereskedés közvetítői / A mohácsi vész. Szulejmán Budán /A zsidók 1348-ban Magyarországról kiűzetnekSorozat: Az Akadémiai Kiadó reprint sorozataSKU:35218Szerző: Kohn Sámuel dr.Kiadva: Budapest, 1990Kiadó: Akadémiai KiadóKötés: kartonOldalszám: 168Állapot: jóVásárlás: kérjük, hogy várja meg a visszaigazoló levelet, mert az átvétel ezután lehetséges az üzletben.
eredeti kiadás Bp. 1881.
Jószippon (ál-Josephus) . 940 körül
Chászdái ben Jichchák ibn-Sáprút, kordovai államférfiúnak Horvát- és Magyarországon át József, kozar béghez küldött levele. 955 körül
József, kozar bégnek, Chászdái ibn-Sáprúthoz intézett válaszoló levele. 960. körűl
"Táná di bé-Élijáhu" a magyarok pusztításairól. 974. körűl 44
Jehúdah há-Kóhen, mainzi rabbinak Magyarországra vonatkozó három döntvénye. 1070 előtt
A magyar királyné a pénzverő főnökének meghagyja, hogy egyes zsidók számára ezüst filléreket veressen
Zsidók, mint a Magyarország és Maiuz közti kereskedés közvetítői
A magyarországból Mainzba küldött arany- és rézárúknak ott nagyobb az értéke mint Magyarországon
Rabbi Selómoh Jiczcháki Magyarország földrajzi fekvéséről. 1090 körül
Száádjah, Kálonimosz, wormsi rabbi tanítványa, az ő idejében létező 10 keresztény birodalom között Magyarországot is fölszámítja. 1100-1130 körül
Tudelai Binjámin (ben Jónah) spanyol zsidó utazó elbeszéli, hogy Konstantinápolyba magyar kereskedők szoktak jönni. 1166 körül
Eliézer ben Jiczchák, sperieri rabbi, Jehúdah ben Jiczchák párizsi rabbihoz intézett levelében a magyar zsidók állapotáról nyilatkozik. 1190 körül
Jiczchák ben Móseh (Ór-Zárua), bécsi rabbinak tudosítása a budai és esztergomi meleg forrásokról. 1250-1260 körül
Isserlein Izráel, bécs-újvárosi babbi, a Magyarországon csavargó csalókról és az ó- és új-budai zsidó községekről. 1450-1470 közt
Brúna Izráel, regensburgi rabbihoz egy Vácz közelében meggyilkolt zsidó ügyében tanúvallomás küldetik be. 1456-1480 közt
Zákúth Ábrahám krónikájának a magyarokra vonatkozó adatai. 1504.
Selómoh ben Virga (Ibn-Verga) "Jehúdah ostora" czímű munkája egy állítólag Budán történ régibb nevezetes eseményt beszél el. 1520 előtt
Kapszáli Élijáhu, kándiai rabbi, krónikájának Magyarországra vonatkozó adatai. 1523.
Magyar portyázók Törökországot dúlják. II. Mohammed három magyar erődöt ostrommal vesz be (1454)
Mohammed Nándorfehérvár alatt vereséget szenved. 1456.
I. Szélim Nándorfehérvárt csellel akarja hatalmába keríteni, de terve meghiúsul. 1518.
II. Lajos Szulejmán követeit meggyalázza és megcsonkítja. Nándorfehérvár eleste. Ennek magyar őrsége, Szulejmán tudta nélkül, hűtlenül leöletik. A magyarok rettegése. Szulejmán visszatérése
A budai zsidó hitközség Élijáh há-Lévi, konstantinápolyi rabbihoz, és Méir páduai rabbihoz, Szerencsés Imre fiainak érdekében kérdést intéz, melyben Szerencsének sorsa és tettei elbeszéltetnek. 1526 körül
Méir ben Jiczchák Katzelnellenbogen, páduai rabbihoz Kismartonból kérdést intéznek, melyben neki e város fekvését és környékét leírják. 1553 előtt
Gedáljh ibn-Jáchjá krónikájának Magyarországra vonatkozó adatai. 1550-1587 körül
Magyarországon átvonuló keresztes hadak az ottani zsidókkal együtt kegyetlenül bánnak. 1096
Gedálján ibn-Jáchjá Bécset a magyar királysághoz tartozó városnak mondja
József-há-Kóhem két történelmi munkájának Magyarországra vonatkozó adatai. 1554-1575.
József há-Kóhem krónikájának Magyarországra vonatkozó adatai
Kálmán király és a keresztes hadak. 1096.
A nikápolyi ütközet. 1396.
Brankovics György Magyarországba menekül
II. Murád és I. Ulászló közti háborúk. A várnai ütközet
A belgrádi ütközet. 1456.
A törökök a horvát bánt 1493-ban megverik és fogságba ejtik
Szulejmán Nándorfehérvárt elfoglalja
Szörény várának eleste. 1524.
Pozsony őrsége a Bécset ostromló törököknek sok kárt okoz. 1529.
Szulejmán János vajdát Nisben fogadja, onnét tovább indul Bécs ellen, de útközben visszavonul. 1532.
Katzianer veszedelme
A János király halála után történtek
Ferdinánd sikertelen hadjárata Buda ellen. 1542.
Pest városának sikertelen vívása. 1542.
Esztergom és Fehérvár eleste. 1543.
Fráter György a törököktől elpártol
Fráter György megöletik
Teufel veresége
József há-Kóhen "Siralom völgyé"-nek Magyarországra vonatkozó adatai
Zsigmond király a töröktől megveretik
Zsigmondot a hussziták megverik
Báthory István lengyel király
A zsidók 1598-ban Budát a császáriak ellen megvédeni segítik
A császáriak 1601-ben Székesfehérvárt elfoglalják, de később a töröktől megveretnek
Élujáh ben Chájim, Konstantinápoly rabbinak, Budáról tanúvallomásokat küldenek be, melyekben egyebek közt az akkori budai török bírókról s az akkori budai fogházról is van szó. 1586.
Szerkesz Jóel, krakkói rabbinak bejelentik, hogy egy zsidót, ki fogságba esett lengyel nemesek fölkeresése Gyula-Fehérvárról elutazott, útközben megölték. 1591
Gans Dávid világtörténelmi krónikájának Magyarországra vonatkozó adatai. 1592.
A magyarok kalandjai Német- és Francziaországban. Az augsburgi ütközet. 954-955.
Albert császár
V. László halála
Mátyás király
A mohácsi vész. II. Lajos
Budavár lőpor-robbanás által nagy kárt szenved
Chájim Sábthái, Szalonichi rabbi, döntvénytárának Buda ostromlására vonatkozó adatai. 1607. után
Krochmal Menachem Mendel, nikolsburgi rabbi, egy Holics közelében meggyilkolt zsidó s a gyilkosnak Szakolczán történt kinvallatása ügyében tanuvallomásokat tesz fel. 1648.
Szimcha ben Gerson há-Kóhen, nándorfehérvári rabbi, meghatározza, hogy mikép irták öregatyja idejében a rituális válólevelekben azoknak a magyar helységeknek neveit, ahol ily válóleveleket kiadtak. 1657.
Kóhen Efrájim, budai rabbi "Efrájim kapuja" czímű döntvénytárának Magyarországra, különösen Budára vonatkozó adatai. 1667-1678. 117
A budai törököknek bárminemű részegítő italnak tartása kormányrendelet által tiltatik. 1670.
Egy császári rendelet mindenkit, ki Budán bort tart, fejvesztéssel fenyeget
Budai zsidók október hó közepe táján hajóra szállnak, hogy az eszéki vásárra menjenek
Budai zsidók keresztény rabszolgáikat a zsidó vallásra téritik
Haszan basa, volt ráczalmási szubasi, egy budai zsidónak perkátai ráczok által véghezvitt meggyilkoltatását beszéli el. 1665. A szerző a török törvénykezésről nyilatkozik
Budai orvosok. 1676.
Valaki bőröket vesz és az árukat, melyre nézve a bőr súlya mérvadó, oroszlán tallérokban teszi le
Buda a lángok martaléka lesz. 1669.
Budai zsidók az esztergomi törököknek sót szállítanak
Cantarini Kóhen Izsák Chájim mint szemtanú elbeszéli, hogy a páduai zsidó községet Budának 1684-iki vívása alkalmával üldözték, mivel a budai zsidók a várt a keresztény ostromsereg ellen védelmezni segítették. A páduai zsidók "budai farsang"-ja. 1685
Czevi ben Jákob Áskenázi egy Buda vivása alkalmával keletkezett pört intézi el. A budai zsidó hitközösség sajátságos intézményei. 1686.
Schulhof Izsáknak Salamon (Zalman) há-Lévi fiának, budai lakosnak, Budának rohammal való megejtése alkalmából írt két gyászdala, valamint ama eseményeknek elbeszélései, melyekre vonatkoznak. 1686.
Jehúdah, Efrájim há-Kóhen, budai rabbinak fia, atyja életrajzát közli és saját, úgymint Budán lakó családjának sorsát írja le. 1687.
Tébhli Schiff, Gans Dávid világtörténelmi krónikája folytatójának, Magyarországra vonatkozó adatai. 1692.
Eisenstadt Méir (ben Jiczchák) kismartoni rabbinak tanúvallomást küldenek be, mely szerint egy,a Dunába fuladt zsidóka holttestét Somorjától egész Medvégi hiába keresték. 1734.
Függelék: "Hagar", mint Magyarország elnevezése
Szulejmán 1526-ban Buda zsidó lakosságát Törökországba viszi. A plevnai magyar-zsidó közösség.
Törökországban keletkezett egyéb magyar-zsidó községek.
Buda héber elnevezései. Egy régi asztrológiai kézirat a török-magyar háborúkat megelőző égi jelekről
Hagar-Magyarország három árpádkori héber okiratban. A középkori zsidók egymásközti összeköttetései
Magyarországot miért nevezték "Hagar"-nak? Magyarok a szent-írás kaldeusi fordításában
- Szerző: Kolba Judit, Alexandru Săşianu,Szerkesztő: Tempfli József és Tőkés László előszavávalIllusztrátor: Hapák József (fotó)Kiadva: Budapest, 1992Kiadó: Officina NovaKötés: kiadói egészvászon borítóvalOldalszám: 94Állapot: jó
- Tanulmányok Kolozsvár történetébőlSKU:30646Szerkesztő: Dané Tibor Kálmán, Egyed Ákos, Sipos Gábor, Wolf RudolfKiadva: Kolozsvár, 2001Kiadó: EME és EMKEKötés: műbőrOldalszám: 437Állapot: jóVásárlás: kérjük, hogy várja meg a visszaigazoló levelet, mert az átvétel ezután lehetséges az üzletben.
Csetri Elek: Kolozsvár népessége a középkortól a jelenkorig
Kiss András: Kolozsvár településrendszere a XVI. században: fertályok, tizedek
Pozsony Ferenc: Szászok és magyarok a XVI. század végi Kolozsvárt
Vekov Károly: A kolozsvári egyháziak humanista törekvései
Kovács András: Kolozsvár városképe a XVI–XVII. században
Kovács Kiss Gyöngy: Adatok a viselet szabályozásáról a XVI–XVII. századi Kolozsváron
Balázs Mihály: 1603. június 9.
Pap Ferenc: A kolozsvári harmincadjegyzék, a város közép- és újabb kori külkereskedelmének elsőrendű forrása
Jeney-Tóth Annamária: Adalékok a céhek és iparosok szerepéhez a XVII. századi Kolozsváron
Sipos Gábor: A kolozsvári református egyházközség a XVII. században
R. Várkonyi Ágnes: Kolozsvár az erdélyi fejedelemség utolsó évtizedeiben
Bíró Gyöngyi: A kolozsvári unitárius egyházközség könyvtára a XVI–XVIII. századbanCsetri Elek: Kolozsvár népessége a középkortól a jelenkorig
stb
- Sorozat: Remekírók Képes KönyvtáraSKU:26182Szerző: Kossuth LajosSzerkesztő: Kossuth FerenczIllusztrátor: Telegdy LászlóKiadva: Bp, é.n.Kötés: kiadói egészvászonOldalszám: 424Állapot: jó
- Közread., jegyz. Ács Tivadar. Bev. Szakasits Árpád.Sorozat: Kossuth demokráciájaSKU:12933Szerző: Kossuth LajosSzerkesztő: Ács Tivadar, Szakasits ÁrpádKiadva: Budapest, 1943Kiadó: Szociáldemokrata PártKötés: papírOldalszám: 78Állapot: jó
- Eszmének, gondolatnak, hazaszeretetnek nem lehet mesterséges határt vonni, az minden határon át és mindenekkel szemben diadalmaskodik. /Horthy Miklós kormányzóSKU:14087Szerkesztő: Kosztolányi DezsőIllusztrátor: Jeges ErnőKiadva: Bp, 1928Kötés: kiadói félvászonOldalszám: 238pÁllapot: jóVásárlás: kérjük, hogy várja meg a visszaigazoló levelet, mert az átvétel ezután lehetséges az üzletben.
„Bánat és harc szól belőlünk, olyanok a mi szavaink, mint mikor belesivít a félrevert harang zúgásába. Nekünk nincs a világon testvér-nemzetünk, melytől segítséget kérhetnénk, mely segítséget adna, egyedül állunk, mint a magános fa a pusztában! Nem támaszkodhatunk csak az istenre és magunkra. De e kettő elegendő lesz arra, hogy örök időre megmentsük a magyar nemzet életét, becsületét.”
Petőfi Sándor - Sorozat: Janus Pannonius Múzeum FüzeteiSKU:31634Szerző: Kováts ValériaKiadva: Pécs, 1966Kiadó: Janus Pannonius MúzeumKötés: kiadói papírOldalszám: 112Állapot: jóVásárlás: kérjük, hogy várja meg a visszaigazoló levelet, mert az átvétel ezután lehetséges az üzletben.
(Nagy) Emese régésznek dedikált példány.
- Sorozat: Szegedi Középkortörténeti KönyvtárSKU:32443Szerkesztő: Kristó GyulaKiadva: Szeged, 1999Kiadó: Szegedi Középkorász MűhelyKötés: kiadói papírOldalszám: 470Állapot: jóVásárlás: kérjük, hogy várja meg a visszaigazoló levelet, mert az átvétel ezután lehetséges az üzletben.
Szegeden 1995-ben jelet meg A honfoglalás korának írott forrásai, ennek folytatását adja közre a Szegedi Középkorász Műhely sorozatának 15. darabja, éspedig a 955-1050 közötti időszakra vonatkozó legfontosabb ötven forrást, illetve azok szemelvényeit. Az időhatárok kijelölése nem a történettudomány periodizációját követi, inkább logikai jelleg: Szent István koronázását megelőző és követő fél évszázad tükre a kötet. A korszak okmányainak döntő többsége latin nyelven keletkezett - akad néhány görögből és egy ószlávból fordított is -, ezek időrendben sorakoznak. A forrásszövegek legrégibb keletkezésű darabja 964-es keltezésű, az utolsó már az Árpád-ház kihalása utáni korból való, 1381-ből, de valamennyi az államalapítás nagy művére vonatkozó eredeti - nem föltétlenül hiteles - információkat tartalmaz. A szerkesztő, Kristó Gyula figyelme arra is kiterjedt, hogy a dokumentumok együttese visszaadja a korszak írásbeliségének műfaji sokszínűségét, vagyis a honfoglalás időszakára szinte kizárólag jellemző elbeszélő források után immár megjelentek az oklevelek, a levelek, a törvényszövegek is. A korábbi periódushoz képest az is számottevő újdonság, hogy az államalapításról már nem csupán idegen eredet és nézőpontú - azaz külföldi - források szólnak, de keletkezésűek is, ezek zöme teljes szövegükben tanulmányozható. ; Bibliográfiai tájékoztató és rövidítésjegyzék vezeti be a kötetet; ezután vonul föl a félszáz dokumentum; ezeket hosszabb-rövidebb, a szerzőre, a szövegre és a szöveghagyományra vonatkozó, dőlt betűs magyarázat, illetve velős tartalomismertetés (de nem regeszta) vezet be; az annotáció után áll a forrás magyar fordítása, melyet lábjegyzetek kísérnek. Valamennyi szemelvény tartalmának középpontjában a magyar vonatkozások állnak, de a textus kiemelése olyan módon történt, hogy a részletből a forrás egészének jellegére lehet következtetni. A szemelvények között számos ismert, a történelmi olvasókönyvekben sűrűn előforduló van (pl. Szent István, Szent Imre, Szent Gellért legendái, Anonymus gestája stb.), a legtöbb azonban inkább szakemberek, történészhallgatók számára összeállított kiadványokban volt eddig hozzáférhető. - A forráskiadvány nagyobb történelmi gyűjtemények prézensz állományaiban helyezendő el.
- Sorozat: Szegedi Középkortörténeti KönyvtárSKU:35884Szerző: Kristó GyulaKiadva: Bp, 1993Kiadó: Szegedi Középkorász MűhelyKötés: kiadói papírOldalszám: 299Állapot: közepes
- Szerző: Kristó GyulaKiadva: Bp, 1996Kiadó: Szegedi Középkorász MűhelyKötés: kiadói papírOldalszám: 167Állapot: jó
- Jelen válogatás 172 oklevél narrációja...Sorozat: Szegedi Középkortörténeti KönyvtárSKU:23941Szerkesztő: Kristó Gyula ( A szövegeket válogatta, az előszót és a jegyzeteket írta)Kiadva: Szeged, 1992Kiadó: Szegedi Középkorász MűhelyKötés: kiadói papírOldalszám: 414Állapot: jóVásárlás: kérjük, hogy várja meg a visszaigazoló levelet, mert az átvétel ezután lehetséges az üzletben.
a megjelent kötet (...) nyugodtan tekinthető a magyar történelem 400 évének megismerésére szolgáló szöveggyűjteménynek.
- SKU:14424Szerző: Kulcsár PéterSzerkesztő: Engel Pál lektorKiadva: Budapest, 1987Kiadó: GondolatKötés: kiadói papírOldalszám: 234Állapot: jó
- Szerző: Kádár GyulaKiadva: Sepsiszentgyörgy, 1994Kiadó: Scribae KádárKötés: papírOldalszám: 63Állapot: jó
- Szerkesztő: Nagy MiklósKiadva: Bp, 1888Kiadó: Franklin-TársulatKötés: kiadói egészvászonOldalszám: 768, 768Állapot: viseltesVásárlás: kérjük, hogy várja meg a visszaigazoló levelet, mert az átvétel ezután lehetséges az üzletben.
Tartalomból: Osztrák-magyar katonaság az orosz határon (térképpel)./ A királyi udvar Budapesten/ Márcziusi napok negyven évvel ezelőtt./ Női munka és divat./ Hermann Ottó: Rákászat./ Árvíz Szatmár-Németiben./ József főherczeg könyve a cigányokról(részletek)./ Rudolf trónörökös főherczeg mint a gyalogság főfelügyelője.
Az első kötet kijár a könyvtestből, gerince sérült, hiányos. Megsárgult lapokkal.
- Az eposzokat ótörökből fordította és a bevezető tanulmányt írta Képes Géza.SKU:22726Szerkesztő: Képes GézaKiadva: Bp, 1982Kiadó: HelikonOldalszám: 69Állapot: jóVásárlás: kérjük, hogy várja meg a visszaigazoló levelet, mert az átvétel ezután lehetséges az üzletben.
A magyarság a honfoglalást megelőző századokat azon a területen töltötte, ahol a nyugati török birodalom állt, virágzott és megdőlt. Őseink ott ismerhették meg és hozták új hazájukba a műveltség rögzítő jegyeit is: a rovásírás-jeleket, amelyeket a székelyek csekély módosításokkal még a 16. században is használtak. Nem hihetetlen tehát, hogy az Orkon és Tola folyó mentén látható kőfeliratokban rögzített versekhez hasonló hősi énekek és siratók hangozhattak el a honfoglalás előtt, alatt és után is, jó ideig a magyar fejedelmek udvarában és nép közt.
- 1.A Magyar Tanácsköztársaság; 2.Magyar munkásmozgalom történetének dok (IV/2); 3.Az 1918/19-es forradalmak irodalma (szöveggyűjtemény; 4-5. Kun Béla: Válogatott írások (1-2); 6. A Rákosi-per; 7.Sarlai Imre és Fürst Sándor élete; 8.Budapesttől Budapestig.SKU:33539Szerző: József Farkas, Mucsi Ferenc, Erényi Tibor, Kun Béla, Balla Aladárné, Liptai Ervin, Jász DezsőKiadva: Bp,1950, 1952, 1966, 1969, 1979.Oldalszám: 403, 654, 490, 524, 592, 202, 403, 302p + táblák.Állapot: jóVásárlás: kérjük, hogy várja meg a visszaigazoló levelet, mert az átvétel ezután lehetséges az üzletben.
A könyvek egyenként is megvásárolhatók.
Ár: 600 Ft/kötet
- A mű minden, a várral kapcsolatos fogalmat,.. részletesen elemez, képekkel illusztrál és példák sokaságán keresztül szemléletesen bemutat.SKU:36090Szerző: Könyöki JózsefSzerkesztő: Nagy GézaKiadva: Bp, 1905Kiadó: Magyar Tudományos AkadémiaKötés: félvászonOldalszám: XII. 625 p.Állapot: közepesVásárlás: kérjük, hogy várja meg a visszaigazoló levelet, mert az átvétel ezután lehetséges az üzletben.
A 306-625. oldalakon képek, a lapok hátoldalán magyarázó szöveggel. Első kiadás.
A könyv nem egyszerű felsorolás, hanem igazi kézikönyv. A mű minden, a várral kapcsolatos fogalmat, legyen az a torony, kapu, barbakán vagy éppen a várárok, részletesen elemez, képekkel illusztrál és példák sokaságán keresztül szemléletesen bemutat. Jelentős képanyagából a legismertebbek a várakról készült rajzai, de hadifelszereléstől a mindennapi eszközökön, berendezéseken át lényegében a vár utolsó szegéig mindent bemutat írásban és képekben.Címlapon tulajdonosi bejegyzéssel, néhány oldalon ceruzás bejegyzésekkel.
