[Benkő József ]...Egyike azoknak a nagyszerű tehetségeknek, akiket a Székelyföld adott az összmagyarságnak... A könyv egyetlen magyar nyelvű kiadása Benkő latin nyelven írt munkájának.

"Benkő... feltérképezte az akkori Erdély földjét, népességét, roppant gazdag anyagot hagyva örökül az utókor számára, úgy művészettörténeti, mint családtörténeti szempontból. Olyan részletességgel írt az egyes erdélyi vármegyék városairól és falvairól, hogy könyvét manapság útikalauznak neveznők.

"Nincs még egy magyar művész a múltban, akinek működése, alkotása oly sok támadást, de ugyanakkor annyi lelkesedést váltott volna ki a kortársak körében, mint Zichy Mihályé. A hányatott, küzdelmekkel teli életű művésszel mostohán bánt kora magyar társadalma, de mostohán bánt vele az utókor is. Ellentmondásokkal telített volt az élete, éppúgy mint alkotása. Oroszországban, második hazájában, három cárnak volt az udvari festője. Ugyanekkor a magyar szabadságharc szellemében alkotott,  [...] művészete a széles közvélemény előtt kivívta a megbecsülést. A maga korában nevét mindenkor Munkácsy Mihály nevével emlegették együtt. Még életében megjelent a pályafutását és műveit ismertető díszalbum.."

Eredeti kötéstábla bekötve.

- A szöveg tudománya
- A szöveg és fajtái
- A szöveg szerkezete
- A szöveg grammatikája
- A szöveg jelentéstana...

"1940. augusztus 30-án, a bécsi Belvedere palotában kihirdetett döntőbírósági ítélet értelmében Magyarország visszakapta az 1920-ban Romániához csatolt területeinek (Partium és Erdély) északi részét. 43.104 km2-nyi terület, összesen 2.577.260 lakossal tért vissza tért vissza Magyarországhoz. Magyar adatok szerint a népesség 52,1%-a, az 1930-as román népszámlálás adatai szerint 38%-a volt magyar. A legnagyobb létszámú kisebbség a románság volt, magyar adatok szerint 38, román források szerint 49%-os arányszámmal.  A különbség egyik oka az volt, hogy a többségében magyar anyanyelvű erdélyi zsidóságot a román népszámlálás szinte kivétel nélkül zsidó nemzetiségűként vette számba " (Konfliktuskutató)

Az akkori Jeruzsálemben vagyunk. Sion-hegyén még híre-hamva sincs a templomnak, de a cédrusfából épített királyi palota már hirdeti Izrael országának dicsőségét.