Part I. contains the rules and elementary principles of musical instruction, arranged with songs, glees, etc., adapted to the several degrees of the pupil's progress. The music of this part has also been selected with reference to forming a choice collection of the most admired and popular melodies. The whole arranged for four voices.
Part II. contains metrical tunes, select pieces, anthems, chants, and grand choruses, many of them by the most eminent composers. For public and private worship

Carl Mørcköt, a döglött aktákat kezelő Q-ügyosztály főnökét reggeli szunyókálásában zavarja meg a Bornholm szigetéről érkező telefonhívás. Kollégája egy tizenhét éves ügy részleteit kívánja megosztani vele. Mørck hallani sem akar az új feladatról, amit rá akarnak sózni, s rövid úton le is rázza a kéretlen hívót. Ám csak pár óra telik el, s egy abszolút váratlan fordulat úgy feldühíti Carl önfejű asszisztensét, Rosét, hogy nincs mit tenni: az ügyosztály akcióba lép.  A távoli dán szigeten több mint másfél évtizede eltűnt egy életvidám, fiatal nő, ...

Jász Dezső ( Nagykároly. 1897– Berlin.1981) kommunista újságíró, katona, történész. A Tanácsköztársaság leverése után emigrál. 1937-ben a spanyol köztársasági hadsereg dandárparancsnoka, ill. hadműveleti főnöke, majd a II. Világháborúban a francia ellenállási mozgalom egységparancsnoka. A háború után Berlinben telepedett le. Szoros kapcsolatot tartott  Radó Sándorral 1972-1980 között. Ebben az időben dedikálta könyvét Radónak. 
Radó Sándor, fedőnevén Dóra (1899 -1981) magyar geográfus, térképész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A magyar kartográfia jelentős személyisége, a földrajztudományok doktora. Az 1920-as évektől a második világháború végéig a sztálini szovjet katonai hírszerzés, a GRU ügynöke, majd hivatásos tisztje.

1971-ben adták ki önéletrajzi jellegű könyvét, a Dóra jelenti-t. Ebben nem esik szó életének 1945 utáni szovjetunióbeli eseményeiről. A róla szóló, életében megjelent más leírásokban is csak annyi állhatott, hogy a szerzőt 1945–1954 között, a személyi kultusz éveiben meghurcolták. A sikeres szovjet hírszerző nem vallhatta be, hogy munkájáért megbízói fogsággal és deportálással jutalmazták. Erről az első részletek csak jóval halála után, a „Dóra jelenti” c. könyv 2006-os, immár cenzúrázatlan kiadásában jelentek meg.  A Dóra jelenti 1972 és 1974 között 17 nyelven jelent meg külföldön.